Az intelligens raktári rendszerek kulcsszerepet játszanak a logisztikai menedzsmentben. A hagyományos raktározás a raktározási díjak által vezérelt üzleti modellre támaszkodik, és célja a raktárak állandó telítettsége-, ami ellentétes a logisztika alapvető célkitűzéseivel. A modern logisztika a folyamatok integrálására és az upstream és downstream tevékenységek koordinálására összpontosít; a statikus készletek minimalizálását helyezi előtérbe, és üzleti modelljét a teljes logisztikai költség felmérésére alapozza. Noha a raktárkezelés e két típusa alapvetően különbözik üzleti modelljükben, működési feladataik-, mint például a fogadás,-elhelyezés, a komissiózás, a válogatás és a készletellenőrzés- gyakran átfedik egymást. Ezért az elemzésnek figyelembe kell vennie a hasonlóságokat és a különbségeket is, mivel ezek a különbségek elkerülhetetlenül alakítják a támogató információs rendszerek szerkezetét. Ahogy a gyártási környezetek fejlődnek,-amelyre a termékek rövidebb életciklusa és a nagy{10}}választékú,{11}}alacsony mennyiségű gyártás{12}} irányába történő elmozdulás jellemezhető, egyre nagyobb nyomás nehezedik a készletszint szigorú ellenőrzésére. Következésképpen elengedhetetlen olyan ellátási lánc menedzsment rendszerek bevezetése, amelyek kihasználják a számítógépesítést és az információs technológiát a beszállítók, gyártók és ügyfelek szoros integrációja érdekében, lehetővé téve számukra a készletkockázatok megosztását. A raktárgazdálkodás nyolc kulcsfontosságú működési folyamatban foglalható össze: nyomon követés, átvétel, ellenőrzés, tárolás, komissiózás, szállítás, leltározás és visszaküldés.
Az intelligens raktári rendszer optimális vezérlőeleme határozza meg a raktár üzleti modelljét azáltal, hogy meghatározott irányítási célokat és működési módokat határoz meg a magasabb -szintű tervezési követelmények alapján. Ha a raktár végrehajtási csomópontként funkcionál az ellátási láncon belül, -költségközpontként működik-, akkor az ellenőrzési céljai általában a szolgáltatás minőségére és a működési költségekre összpontosítanak, optimalizált készletszintre vagy akár nulla készletre törekedve. A raktári készletre vonatkozó pontos információ ezért kritikus a rendszer számára, így a precíz raktárgazdálkodás megvalósítása az elsődleges cél.